2017. augusztus 19.










Janika a dobogó legtetején...



A múlt hétvégi siker után a győztessel beszélgettem...


Mindenekelőtt szeretnék gratulálni: nagyon jól sikerült. A pálya szélén állva azt láttuk, hogy visszatértél régi önmagadhoz, mintha élvezted volna. Valójában milyen volt belülről?

Jó volt, mert szeretem ezeket a pályákat, és ismerem is, mentem már rajta. Az autóra nagyon jó beállításokat sikerült csinálnunk a teszten, és azért az is nagyon sokat segített, hogy a második nap négy autó már elment előttem, valamennyi tiszta nyom azért volt, legalábbis tisztább volt, mint az elsőnek. A Sólyi erdőt amúgy is szeretem, meg jól is ismerem, és voltak benne most olyan új szakaszok, amik különösen tetszettek, szimpatikusak voltak. Szóval úgy minden összejött, összeadódtak a dolgok.

Néha kell így is lennie, ellentétben a büki futammal, amikor valahogy nem állt össze… Máshogy kelsz ilyenkor, máshogy vágsz neki, és az ráül a napodra, vagy mitől ekkora nagy a különbség?

Nekem nem voltak szimpatikusak a büki pályák. Nem történt semmi más, csak nem találtam el a ritmust. Egy Sólyi erdő az jellegében másabb. Itt nincs egy szabad 50 métered, mert folyamatosan korrigálnod, improvizálnod kell, új dolgokat kell megoldanod; folyamatosan dolgozol és egy pillanatra sem unatkozol az autóban. Nekem ezek a gyorsaságik nagyon passzolnak, nagyon bejön a Sólyi erdő: főleg a végén a pattogós gyors részek, amikor fordulsz, és már a levegőben van az autó, nekem nagyon jól működött most. De egyébként a sólyi erdő mindig a kedvencem volt.

Akkor ez most jól jött ki. És milyen érzés volt újra győztesként a célban?

Nagyon jó. :)

Vártad ezt magadtól már? Csalódott voltál az eddigi eredmények miatt, vagy elfogadtad? Esetleg azt mondtad magadban, hogy hol, ha itt nem?

Az Eger Rally-n túl sok hosszú egyenes volt, ott úgy nem tudtam hova tenni azt a versenyt. A Miskolc Rallye-n, amikor végigmentünk az utolsó gyorson, nagyon szoros volt, és küzdöttünk az 1. helyért; akkor azt mondtam magamban, hogy ha nem is tudom megnyerni, de úgy akarok végigmenni ezen az utolsó gyorson, hogy ha visszagondolok rá, akkor ne tudjam azt mondani, hogy „itt még egy kicsit jobban átfért volna” – úgy is mentem végig, sőt volt is abban hiba, hogy túlságosan feszítettem a húrt. Ez benne van: elbuktuk 1,2 másodperccel, nyerhettünk is volna 1,2 másodperccel. Csináltunk annyi hibát, hogy még biztos volt 5 másodperc is. De ez a rally: ez benne van a pakliban. A Salgó Rally megint egy érdekes helyzet volt, mert az utolsó gyorsasági előtt a 3. helyen álltunk, de egy jó gumiválasztással akár meg is nyerhettük volna a versenyt. Tehát én úgy gondolom, hogy volt azért két verseny biztosan ebben az évben, amikor egy kis szerencsével akár nyerhettünk volna. De most nem nekünk állt a zászló azon a két versenyen. A szombathelyi futamot e tekintetben tegyük félre. Most azt gondoltam a verseny előtt, hogy ha egy Sólyi erdőn nem lehet megverni a Mitsukat, akkor sehol. Mert azért az egy épített versenyautó, igaz hogy csak 170-et megy, és igaz hogy csak 280 lóerős, de a futóműve úgy ki van ennek az autónak találva, hogy ezeken a dobálós, nagytempós részeken nagyon sokáig az úton tud maradni. Persze ezt az autót sem lehet átküldeni mindenen, nem erre kell gondolni, és nem is a nagy ugratóknál dől el ez a dolog, hanem azokon a gyors, tempós részeken, amikor pattog, kicsit már a levegőben van, de még mindig az úton tudod tartani. És nem mindegy hogy 150-nel tudsz elfordulni, vagy csak 136-tal.

Azért most is volt kaland, legalábbis ahogy elnéztem helyenként folytonossági hiánnyal küzdött a lökhárító. Volt valami extra kaland, vagy ez normál elhasználódás?

Ha próbálsz gyorsan menni, akkor vannak benne olyan dolgok, hogy leesel az útról, és az út mellett mész vagy az út mellé repülsz; persze voltak ilyenek. Sólyi erdőn az új részen az első körben, amikor kicsit bátrabban átmentünk, nyilván ott azért fák között landoltunk, nem volt egyszerű úton tartani az autót, de nagyon szorosan az út mellett voltak fák; volt két ugrató, nagy tempónál volt kaland. Ez a lökhárító-elhagyás ez alap ilyen versenyeken, legalábbis a Peugeot-nál. A 206 WRC-nél ugyanúgy, ahogy keresztbe csúszol, és az útmenti földkupachoz hozzáér, abban a pillanatban törik a lökhárító, tehát ez nem olyan extra. Ilyen apró kalandok voltak, hogy túlcsúsztunk; 1. nap a 2. gyorson felhordásos volt az aszfalt, megcsúsztunk egy picit, de ilyenek vannak, de szerintem ilyen mindenkinél volt.

Az év hátralévő két versenyére hova teszed a lécet? Most már mindenképpen győzni szeretnél? Vagy hogy vágsz neki? Ebből van még ami neked állhat?

Igazából nem tudom. Nagyon nehéz ezt megítélni; két aszfaltos futam jön. Próbálunk majd persze gyorsan menni, de a lehetőségek azért korlátozottak. Ennek ellenére a lehető legtöbbet ki szeretném hozni magamból is meg az autóból is itt az utolsó két versenyen.

Jól érzem, hogy ez attól is függ, hogy mennyire lesz sok hosszú egyenes és mennyire lesz technikás a pálya?

Igen, ez is egy kérdés persze. Nem is az, hogy mennyire lesz sok hosszú egyenes, mert Miskolcon is volt sok hosszú egyenes, csak mi elfordulunk 175-tel amit a Mitsuk 200-zal, a sötétben kicsit visszavettek. Az is kérdés, hogy hogy helyezik ki a lassítókat. Miskolcon meg Salgó Rallye-n is nem a legoptimálisabb helyre rakták ki, ezeket ésszerűbb helyre is ki lehetne tenni. Ha értelmesen rakják ki, nem kell több lassító, ugyanannyi kell, mint eddig volt, csak értelmes helyre kirakva, akkor talán megint szoros versenyek lesznek. Egy küzdelemben, amikor másodpercekért harcolsz, akkor bármi előfordulhat: jó is, rossz is.

Utolsó kérdésem: Nektek idén csak a Magyar Bajnokság, vagy kacsintgattok valahová kifelé?

Kacsintgatni kacsintgatunk. :)

Racionalitása van?

Nincs.


>>>>>>>> Veszprém után
>>>>>>>> Asi első helyen a célban




© 1997-2011 rally.hu. Minden jog fenntartva.
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.






Webstar Csoport Versenynaptár Fórum Chat Linkek