2017. oktober 24.










A várpalotai célban


Túl egy nehéz versenyen az erősen megfogyatkozott mezőny minden tagját igyekeztem elcsípni, hogy a mögöttük álló napok történéseiről kérdezzem. Hiszen akik itt célba értek, mindnyájan megérdemlik, hogy szót kaphassanak. (És nem mellesleg megint volt egy kis időm és segítségem is az anyagok beírásához.)

Turi Tomi
- Hogy érzed magad kis kiesés után ismét a célban, ráadásul az első helyen?
- Jól. Első helyen csak jól érezhetem magam. :o) A tegnapi előnyünket megpróbáltuk megtartani, spóroltunk. Jól csináltuk, úgy érzem ügyesek voltunk. Spórolósan mentünk és így is az első körben úgy odavágtuk kétszer is az autó alját, hogy komoly károk keletkeztek. De szerencsére meg tudták csinálni. Kuplungot kellett cserélni, meg akkorát ütött valami, hogy a szélvédőnk vagy nyolc felé tört...
- Ahhoz képest akkor sok bajotok tényleg nem volt. :o)
- Igen. :o) A defektre próbáltunk nagyon vigyázni. Igyekeztünk az úton menni, nem levágni, hogy semmi követ ne kapjunk el, és ezt meg is úsztuk.

Tóth Imi
- Mennyire volt nehéz? Te hogy látod?
- Nagyon nehéz, embert és autót próbára tevő verseny volt. Az első napon próbáltunk hiba nélkül menni, de ez nem sikerült, mi is kaptunk egy defektet. Aztán a Balázsnak ki kellett állnia, így egy viszonylag megnyugtató eredménnyel kezdtük a második napot. Próbáltunk még óvatosabban menni, és ebben a lassú menetben talán még több veszély van, mint a gyorsban. De végül megnyertük a versenyt, minden remekül működött, és ennek nagyon örülünk.
- Ezek szerint nem bántátok meg, hogy az év elején "beszállítót" váltottatok?
- Nagyon elégedettek vagyunk a csapattal, és Ők is velünk. Ami nagyon jól esik, hogy egye több cseh szurkoló, fotós és médiás jön a versenyekre miattuk. Itt volt ezen a versenyen Matthias Kahle és a navigátora is. Nagyon tetszik nekik a magyar bajnokság.
- Hogyan tovább a szezon többi részében? Minden versenyen mentek?
- Hát, ezt így nehéz előre megmondani. :o) De még néhány versenyt szeretnénk nyerni, és a bajnokságot is megnyerni.

Turán Frici
- Ahhoz képest, ahogy a prológgal indult a versenyetek, egész jó a vége...
- Igen, nagyon jó lett. Úgy látszik, az autó is olvasta a sajtóközleményünket, hogy nem a prológra készülünk... :o) Volt egy kis gyújtásgondunk a prológon, három hengerünk volt csak. Srácok szétszedték, reggelre kész is volt a kocsi, úgyhogy szerencsénk volt, és az autó is így jól fel volt készítve.
- A verseny során is megúsztátok a nagy galibákat. Jól gondolom?
- Igen. A tegnapi napon a negyedik gyorson kaptunk egy defektet, ott egy perc húsz körül kaptunk az elejétől, ehhez képest a mai nap végére egy perc harminc lett, ami így, azt gondolom, egy jó eredmény. Négy gyorsasági szakaszt tudtunk nyerni, amiben valószínűleg azért benne van az is, hogy Tomi már nem annyira sietett talán, de így is mi nyertük a versenyen a legtöbb gyorsaságit, úgyhogy ez nagyon jó dolog, és nagyon jó lesz, hogy végre két Skoda áll a céldobogón...

Herczig Norbi
- Egész jól álltok, itt vagytok a célban, de mégsem tűnsz boldognak. Mi a baj?
- De, én azt hiszem, boldog lehetek. Úgy indultunk neki a mai napnak, hogy másodikok voltunk az összetettben, de tudtuk, hogy nem fogjuk tudni megtartani, mert voltak technikai problémák. Például eltűnt a váltóból a negyedik fokozat, majd később az ötödik is. Az utolsó előtti gyorson pedig elromlott az osztóművünk, és alig tudtunk levergődni a gyorsasági szakaszról. Az is nagy erőlködés volt, hogy idáig a szervizparkból eljussunk. Nem tudom, van céldobogó??
- Van.
- Hűha.... Hát akkor álljatok félre, mert nagy lendületből kell felmennünk...

Vizin Laci bá'
- Milyen volt?
- Nagyon élveztük. Kifejezetten jó murván verseny volt, már régen élveztem így a murva-menést. Voltak kisebb gondjaink, a váltóból elfolyt az olaj, eldurrant egy hidraulika cső, nem tudtuk használni az elektromos váltót csak a manuálisat, de ezzel együtt minden jó volt.
- A szezon további része hogy alakul? Nem tudom, idén hogy esik a halászlé főző verseny... :o)
- :o) Menni fogunk végig.

Botka Dávid
- Milyen volt Neked ez a kemény két nap?
- Jó. Volt egy-két gondunk, de ez lóf@sz volt ahhoz képest, hogy a többieknek milyen gondjaik voltak. Kiegyensúlyozottan tudtunk menni az összes gyorsaságin. Defektet sem kaptunk úgy, mint a többiek, úgyhogy tényleg nem szólhatunk semmit. Ezzel lehet végül is Fehérvár rally-t nyerni.
- Az eredménnyel akkor elégedett vagy...
- Maximálisan, igen, nagyon elégedett vagyok. Ez az eddigi legjobb eredményem, amit a rally-ban elérhettem. A legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna.
- Mentek minden további versenyen?
- Igen, megyünk mindenképpen! Bajnokságot szeretnénk nyerni.

Érdi Tibi
- Nagyon mosolyogsz! Mesélj! Milyen volt? :o)
- Igen! Célba értünk, hatodikok lettünk. Ennek igazából nagyon örülök. Volt egy csomó hülyeség, amit okoztunk az autóban. De le a kalappal ez előtt az autó előtt. Ezt csak egy WRC bírja ki, amit én adtam neki. De a lényeg, hogy itt vagyunk.
- Te mentél már ez előtt ilyen kemény murva versenyen?
- Igen mentem. 3 évvel ezelőtt még a Mazdával mentünk itt. Annak is ugyanez lett a vége. Annak is orrán-száján folyt az olaj, leszakadt mindene... De azért tanulni kell még ezt a murva versenyzést. De az, hogy három verseny után harmadikok vagyunk a bajnokságban, az mindent elárul a tanuló évünkről.

Bútor Robi
- Na mesélj! Nehezen indult, tegnap nagyon fogytak a gumik, kicsit gondterhelt voltál... most azért valamivel mosolygósabban állsz itt... Mi történt a kettő között?
- Nem szeretnék mindent részletezni. Egy nagyon nehéz versenyen vagyunk túl. Igazából nem is annyira a verseny volt nehéz, az tetszett nekem, hanem ami a háttérben zajlott. Megváltozott a magyar rally, jelentősen. Sajnos ez a verseny abszolút bebizonyította, hogy más szelek fújnak, mint eddig... Nagyon el vagyok keseredve, de a győzelemnek azért örülök. Főleg azért, mert tisztán nyertünk, annak ellenére, hogy a fő riválisunk tiltott szervizelésért kapott egy perc büntetést, több mint egy perccel nyertünk. Így, úgy gondolom, ez a versen tisztán a mi győzelmünkkel zárult. Ezen kívül az abszolút hetedik hellyel nagyon elégedett vagyok. Jól tudtunk menni a négykerekesekhez képest is. Nem kaptunk defektet, nem hátráltatott semmi. Tökéletes volt az autó. Eleinte a gumikkal voltak gondjaink, nagyon sok hátrányt szedtünk össze emiatt, de tegnap délután tudtunk vásárolni megfelelő gumikat, és így az is megoldódott. Minden jó ha a vége jó.
- Mondtad, hogy megváltozott a rally, és úgy hallottuk, hogy piszkáltak is Téged... Mennyire ül rá ez a szezon többi részére?
- Nagyon! Már a verseny előtt is tettem magamnak egy fogadalmat, ami egy komoly fogadalom, de még ezt nem szeretném elmondani. Ez a verseny pedig feltette az i-re a pontot... Majd a megfelelő időben ki fog derülni, mi is ez a fogadalom.
- És az is ki fog derülni, mi az, amivel ennyire kiborítottak?
- Nem hiszem. Más ezt kívülről látni. Másképp ítéli ezt meg az ember, ha kívülről látja, mint, ha benne van. Nem szeretnék egyoldalú véleményt kialakítani. Ez teljesen lényegtelen. Hozzá tartozott ehhez a versenyhez, aztán majd meglátjuk, hogy akarunk-e még ezzel tovább foglalkozni.

Borsi Gergő
- Milyen volt?
- Egy szóval: rettenetes. Tegnap három gyorsaságit mentünk szervó nélkül, azt hittem, leszakad a karom. Aztán a kuplung tűnt el. Ma reggel az önindító adta meg magát, így nem tudtunk kijönni a parc ferme-ből, kaptunk húsz másodperc büntetést. Majd nagy nehezen sikerült felverekedni magunkat az 5-6. helyre. Az utolsó gyorsaságin pedig beestünk. Mivel nem volt önindítónk, a nézők segítségével tudtunk kijönni és az autót újra beindítani, de ezzel több, mint egy percet veszítettünk, így nyolcadikok lettünk... Gatyául érzem magam.
- Ezek szerint elszállt belőled az a felhőtlen öröm, amit Egerben láttunk rajtad a cél előtti gyűjtőben...
- Ha végre azon a helyen tudnánk célba érni, mint amilyen időket tudunk autózni a gyorsaságikon, akkor ez az önfeledt öröm akár fokozódhatna is, de így csalódásba csapódik át. Nem olyan fényes a vége, mint ahogy szerettük volna.
- Szezon további része? Mentek?
- Hogyne! Támadunk ezerrel. Úgy érzem, az egész csapat csak erőt kapott abból, hogy azért megvillogtattuk, hogy tudunk gyorsan menni... Szombathelyen támadunk!

Elek Pisti
- Na mesélj!
- Az úgy volt, hogy az Óperenciás tengeren is túl egy Elek Pista úgy készült a versenyre, hogy el sem indul. De a kismalac - ő a szervizcsapat - összeturkált mindenfélét a raktárba, és valahogy összerakta az autót, ami valamennyire versenyképesnek tűnt, bár nem volt murva futómű, nem volt váltó... Szóval katasztrofálisan indultunk neki a dolgoknak. Ehhez képest sikerült még rossz gumit is feltennünk, azt próbálgattuk még egy körön keresztül... Aztán rá kellett jönnünk, hogy vissza kell térni a jól bevált dolgokhoz... Márkák nélkül beszélek, persze. Az első nap utolsó gyorsaságijain már úgy versenyeztünk, hogy a gátlóink átszakadtak, semmi gátló, csak rugókon mentünk... Mikor jött az Óperenciás tenger másik feléről a Hankó László nevezetű kismalac, és az én szervizes kismalacaimat megsegítette: szétszedte az autóját, kiszedte belőle a teljes futóművet, odaadta a szervizeseimnek, akik berakták az autómba, így ma reggel már teljes erővel tudtunk támadni. Az első gyorson jó időt is mentünk. Igazából teljesen reálisnak tűnt, hogy megfogjuk az Osváth Petiéket, ebben semmi irreális dolog nem is volt, erre a mai második gyorsaságin ennek az Elek István nevezetű kismalacnak sikerült 150-nel úgy lerepülnie az útról, ahogy volt... Ripityára lerendeztem a kocsi elejét. Borzasztó állapotban volt. Úgy tűnt, vége is a versenynek, de bementünk a szervizbe, és a szervizcsapat-kismalac megint úgy összeturkálta az autónkat, hogy megcsinálta, szuper lett. A következő gyorsot és az utolsót már megint mi nyertük. Az utolsó gyorson érdekes dolog volt, mert úgy tűnt, meg tudjuk fogni az előttünk menőket. Hatodik helyre csúsztunk vissza, és reálisnak az tűnt, hogy előttünk voltak a Magyar Mikiék 20-szal, ők voltak a másodikak, sorba utána pár másodpercekkel voltak még hárman. Úgy tűnt, hogy talán még a Mikiéket is meg tudjuk fogni. Az utolsóelőttin adtunk neki 12-t, és az utolsó gyors még hosszabb is volt, úgyhogy meg lehetett volna, végülis... Elkezdtük a gyorsot. Nagyon vigyáztunk, mert iszonyatosan sok szikla volt az úton, nagyon szét volt járva a pálya. Egyszer azon vettük észre magunkat, hogy utol értük az Osváth Petiéket. Valószínűleg defektet kaptak. Mondtam, akkor már annyira ne siessünk, még a végén a hatodik helyről feljövünk az elsőre, ez lesz a legnagyobb csoda. :o) Meg biztos a Mikiék így is meglesznek, és nem kell jobban mennünk, hiszen az előző gyorson sem mentünk annyira fullon, mégis megnyertük... Mondja Marcsi, hogy jó, óvatosan, vigyázunk. Minden követ kikerülünk... Kijöttünk a gyorsról, meg is nyertük, de a végén 3,3-mal a Mikiék előttünk maradtak... Ez egy kicsit bosszantó volt, de mégis örülünk neki, mert nagyon jó barátságban vagyunk, Marcsiék is, apukájával is, úgyhogy örülök a győzelmüknek... Persze, ez nekünk pontveszteség, de ahonnan mi visszajöttünk, nekünk a második hely is ajándék. Arról nem beszélve, hogy tegnap nem jöttek össze a dolgok, nem tudtunk versenyképesek lenni, mert nem működött semmi az autónkon rendesen. Szombathelyre viszont minden meglesz, váltó, futómű, jó gumival fogunk menni, úgyhogy hibátlan lesz a dolog. Itt a vége, fuss el véle... Majd az Óperenciás tengeren túl, a Szombathely Rally-n újból találkozunk. :o)

Magyar Miki
- Hogy vagy? Milyen volt? Kemény volt Neked is?
- Jaja, de most már happy minden, most jó, örülünk. :o)
- Hallom, hogy a végére - bár már azt hitték Elek Pistiék, sikerült megfogniuk, mégis - előttük maradtál.
- Igen, sikerült. Talán az utolsó gyorson jöttünk úgy, hogy kap mindent az autó, odáig spóroltunk. A defektekkel is vigyáztunk, és bár a szerencsén is múlik, az, hogy nem kaptunk egyetlen defektet sem az egész versenyen, az azért is volt, mert megpróbáltam nagyon vigyázni, az itinerbe felírtunk sok olyan részt, ahol lassítottunk... Sikerült. Biztos, hogy nem mi voltunk a leggyorsabbak a versenyen, de összességében nekünk jött ki legjobban a lépés. Szerencsénk is van, az is biztos.
- A szezon további részében is ott lesztek? Számítsanak rátok az ellenfelek?
- Nagyon szeretnénk. Nem mondom, hogy így fog sikerülni, sokat kell hozzá tanulni, de ha minden anyagi, meg minden rendben lesz, megyünk.

Osváth Peti
- Mesélj egy kicsit! Milyen volt Nektek ez a két amúgy is nehéz nap, ha jól hallom, további nehezítésekkel...
- Nem mentünk rosszul, úgy érzem. Beosztottuk az autót, legalábbis megpróbáltuk. A srácok a szervizben nagyon ügyesek voltak, mindig tudtunk az autón finomítani, a beállításokon... Egész jól ment, de az az utolsó gyorsasági nem kellett volna az életünkbe.
- Elmeséled?
- Egy jobb44-ben egy szűk helyen bent a fák között... talán az az egyetlen ilyen fás rész van... nem láttuk a követ. Ahogy befordultunk a kanyarba, ott volt egy kő az út közepén. Nem tudtuk kikerülni. Bútor Robi előtt is ott volt a kő, Ő ment előttünk. Valószínűleg kettéütötte, fele az úton volt, fele a nyomvájúban... Ami a nyomvájúban volt, a kereket kilukasztotta, a másik lerendezte az alját a kocsinak... Megpróbáltunk felnin menni még, de meg kellett állnunk, be kellett látnunk, hogy ki kell cserélni, mert nem tudtunk volna kijönni... 5 percet pihentünk bent a gyorson, meg néztük a többieket, milyen szépen mennek... :o(

Szilvássy Dénes
- Milyen volt? Többen mondták már, hogy kemény, embert és gépet próbáló... Nálatok ez hogy jött le?
- Kemény volt, embert és gépet próbáló... Nálunk jól jött le. :o)
- Kicsit részletesebben?
- Nagyon jól jött le. :o) Tegnap minden nagyon jó volt, jó időket is autóztunk, és mára beosztottuk... Ma volt féltengelytörés, meg minden, fogyott az autó, ma már nem mentünk gyorsan. De végülis, azt hiszem, A8 másodikak lettünk.
- A szezon további részében mentek?
- Murvákon megyünk, mindenképpen.

Ollé Sasa
- Milyen volt? Kemény nagyon Nektek is?
- Tragikus volt az utolsó gyors. Adunk is be a felügyelő testületnek egy kérvényt, mert akkora szikladarab van bent, amit a mi térségünkben akit elért, ledefekteltünk, irreálissá tette a versenyzésünket... Nagyon jó, abszolút 9. helyen voltunk, jól mentünk, jó gumit választottunk... Most pedig a 19. helyre visszacsúsztunk... Ez, úgy gondolom, nem lehet a rally... Ettől el vagyok keseredve. Adunk be a felügyelő testületnek egy papírt, és majd eldöntik, hogy ezzel mit tudnak csinálni... Az utolsó gyors annyira átrendezte a mezőnyt abban a sávban, hogy ezt, szerintem, nem lehet így hagyni.
- Addig?
- Addig nagyon jól ment. Harmadik helyen voltunk. Kakuszi kapott büntetést tiltott szervizért, akkor kiegyenlítődött, onnantól elkezdődött... 16 másodperc volt köztünk, aztán 36-tal vezettünk már, feljöttünk a 16. helyről az abszolút 10. helyre... Végre egy jó gumit kaptunk... De ez nem volt jó, ez az utolsó gyors... Nem is értem... Ilyen nem lehet, szerintem...

Dr. Varga Attila
- Milyen volt nektek ez a két kőkemény nap?
- Volt fönt, lent... Finoman indultunk, aztán egészen magasra szárnyaltak a reményeink. Mai napon a harmadik helyen autózgattunk, volt előrelépésre is lehetőség, de ez az utolsó gyors... Ami egyébként a kedvencünk, hazai pálya lévén... Minden kövét ismerjük, mondhatom... Utolértünk egy versenyzőt, és 6 kilométeren keresztül mentünk a porában, így visszaestünk a 7. helyre, ahelyett, hogy az elsőért csatáztunk volna...

Krupp Zoli
- Milyen volt?
- Jó. A mai napunk nagyon rendben volt mindenhogy. Az eredménnyel elégedettek vagyunk, N-ben harmadikok lettünk. Kis üröm került az örömbe, hogy az utolsó gyorson az utolsó pár száz méterben meg kellett állnunk, ott, ahol csak nyomnunk kellett volna, utolértük az előttünk lévőt, meg kellett állnunk, több, mint 10 másodpercet bent hagytunk, mert semmit nem lehetett látni... Ha az nincs, akkor az első helyen vagyunk... 9-cel lecsúsztunk az első helyről, ez van.

Szíjj Zsolti
- Mesélj egy kicsit! Ha jól hallom, most is technikai problémákkal küzdötök...
- Nem technikai problémánk volt, hanem az ugrató után valahogy kikerült elénk egy kő, és defektet kaptunk. Pont ráestünk az ugrató után. Nem tudom, hogy került oda. Defektesen kijöttünk, óvatosan, amennyire tudtunk, de hát ez több mint egy percet jelentett. Tegnap is volt egy defektünk, az a saját hibánkból, meg most valaki kibabrált velünk. Technikai problémánk nem volt, csak ez, de ez éppen elég...
- Az eredménnyel ennek tükrében mennyire vagy elégedett?
- Hát így nem vagyok elégedett, mert ha nincs ez a mai defekt, akár a kategóriát is nyerhettük volna, de az ott több mint egy perc volt, és az sok. Abszolútban is és kategóriában is nagyon visszaestünk.

Kakuszi Zsolt
- Milyen volt Nektek ez a két nap?
- Mindent összetéve jó. Elég kalandosan indult a tegnapi nap, és olyan lett a vége is, de mindent összetéve tényleg... Sikerülhetett volna jobban is, de inkább a jobb, itt a sok rossz között...
- Azért mesélj egy kicsit, mi minden nehezítette az életeteket két napig!
- Igazából tegnap az autóval voltak beállítási problémáink, a tempós szakaszokon nagyon nehezen tudtunk átkelni, és az nehezítette a dolgokat, és rontotta az időeredményeket... Utána estére tetőződött, kaptunk egy perces büntetést. Az egyik benzinkúton pumpáltunk a kerékbe, és ez idegen segítségnek minősül, így egy perc hátrányba kerültünk. Este még majdnem úgy feküdtünk le, hogy vezetünk, reggelre meg visszacsúsztunk a harmadik helyre. Utána a reggeli érkezéskor elkéstünk két percet, igazoltatás miatt nem értünk oda a rajthoz... Aztán már nem volt semmi különösebb problémánk. Az első két gyorsot megnyertük, ha jól emlékszem, de mindenképpen Robi előtt végeztünk. Persze, át is küldtük mindenhol az autót, leszakadt a motortartó is. Meg kövek voltak az úton... Mindjárt a második gyors rajtjában rögtön a jobbosban ott volt egy nagy szikla, ki kellett kerülni... Ilyen jelenet volt vagy öt a mai napon, ami kicsit furcsa volt. Azt vagy odarakták, vagy nem tudok gondolni másra... Ez nehezítette a dolgunkat. Második körben is ugyanez volt, sziklák voltak kint az ugrató után, pont, ahova leesel... Ezek kaszkadőr mutatványok voltak. Meg nagyon sokat romlottak a pályák, szerintem tavaly jobb minőségűek voltak, nem voltak ennyire kijárva. Lehet, hogy a másodosztály miatt, nem tudom, az, hogy ők is végigmentek rajta... De hál istennek kibírta az autó, és ez a lényeg.
- A szezon további részében is mentek?
- Persze, megyünk, Szombathelyre is. De addig megyünk még ki talán Lengyelországba is egy EB-re két hét múlva. Az is murvás lesz. Igaz, hogy nem ezzel az autóval...
- Milyennel?
- A poloval. Visszaülünk a poloba egy verseny erejéig. De hogy ez biztos-e, az csak holnap derül ki.

Folyt köv., amiért előre is köszönet SebyLacynak




© 1997-2011 rally.hu. Minden jog fenntartva.
A weboldal tartalmának másodközlése, felhasználása csak a jogtulajdonos engedélyével lehetséges.






Webstar Csoport Versenynaptár Fórum Chat Linkek